TUD RÓLA...

HOGY MIKÉPP MŰKÖDNEK A KÁVÉTŐZSDÉK?

​

A kávé éppolyan tőzsdei termék, mint például a kukorica vagy a kőolaj. Az arabica kávé árfolyammozgását nemcsak a piaci kereslet és kínálat befolyásolhatja, hanem például az időjárási tényezők is, melyek az éves termés mennyiségére és minőségére vannak hatással. 

​​

​

A cserjétől a határidős ügyletekig

​

Vegyük példának Etiópiát, ahol 2008-ban alakult meg az árutőzsde. A 100 milliós országban – amely a világ ötödik legnagyobb kávétermelője – rengeteg kisgazdaság működik, ezek közül többszázezer kávétermesztésből él. Ezek apró farmok Etiópia szinte minden részén. Ehavi újhullámos kávénkat épp egy ilyen területről, ilyen kisgazdáktól vásároljuk, Sidamo közeléből (erről cikket olvashatnak a Kávélap 4-ik oldalán). A gyenge útminőség, a nagy távolságok és a megbízható járművek vásárlásához szükséges pénzhiány miatt viszont ezek a farmerek (néhány kivételtől eltekintve) képtelenek arra, hogy precíz időpontban, kiszámíthatóan szállítsák a náluk termő zöldkávét. 

​

Ehelyett kénytelenek eladni a termésüket azoknak a kereskedőknek, akik a farmokba utaztak, hogy felvásárolják és összegyűjtsék a kávét. A többi potenciális vásárlótól elszakítva (jobb ajánlat híján) a farmerek kénytelenek elfogadni bármilyen árat, amely néha a piaci érték alig 10 százaléka. Az etióp kávétőzsde ezen a helyzeten próbál javítani. Megalakulása óta központi piacként működik, és egyre jobban összeköti a kistermelőket más vásárlókkal is, még Etiópián kívül is. A kávétőzsdéhez csatlakozó kisgazdaságoknak többé nem kell elfogadniuk azt a „kényszerárat”, amit a farmjukra utazó egyetlen felvásárló kínál nekik. 
 

Állami kávékóstolók

​

Etiópiában a farmerektől begyűjtött kávék szövetkezeti feldogozó-malmokba kerülnek, innen pedig az állam által felügyelt minősítő központokba. Profi kávékóstolók „cuppingolnak”, ennek alapján szelektálják a kávékat. A 90 pont felett teljesítő, kiemelkedő nyerskávék egyedi megjelölést (Q grade) kapnak. A zsákokon megjelenítik az eredetre vonatkozó információkat, például a termelők illetve a falvak nevét, a szüret ideje, a kávécserje fajtáját. A „Q grade” minősítést nem kapó többi kávét egységes minőségűre keverik össze, és a termőhely nevét szerepeltetik (pl.:Yirgacheffe) a zsákokon, így öregbítve a terület általános hírnevét. 

​