A JAPÁN ÜVEG ÉS A CSÚCSKÁVÉK TALÁLKOZÁSA

​

A csepegtetés művészete - brewing evolúció Japánban

​​

A japán kávékultúra az elmúlt tizenöt évben elképesztő változáson ment keresztül, aminek már nemzetközi szinten is mutatkozik az eredménye. 2014-ben japán versenyző nyerte a barista világbajnokságot.

​

Az ázsiai szigetország a legdrágább kávék elsőszámú felvásárlója, miközben a csúcsminőségű kávékészítő eszközök piacán is meghatározó szereplő. Ezek alapján aligha véletlen, hogy a speciality kávékultúra egyre nagyobb teret nyer a szigetországban.

​

Kissaten – a japán első hullám

Az első japán kávé- és teaházak, vagyis a kissatenek az 1800-as évek végén nyíltak, és merőben eltértek a tradicionális japán teaházaktól. A kávékultúra a századfordulót követően már rohamosan fejlődött Japánban. Miközben Európában az espresso technológia kikísérletezésével voltak elfoglalva, az ázsiai szigetországban a kávét a teához hasonló módon fogyasztották. Stílusát tekintve azonban ezek a kissatenek a nyugati világot idézték, arc deco berendezéssel és elegáns bárpulttal. A két világháború között a japán „kávészentélyekben” már komoly szaktudást igényelve készültek különböző csepegtetéses eszközökkel a kávék. 

​

Japán újítások – kialakul a japán „kávékonyha”

1925-ben a Coffee Syphonn Co. forgalomba hozta Japánban az első szifont. A Nel drip, egy másik népszerű eszköz időt, türelmet, és szaktudást igényelt, de a kissaten tulajdonosoknak kitűnő lehetőséget nyújtott szofisztikált módszereik bemutatására. 

 

A legendás japán HARIO cég 1921 óta gyárt italkészítési eszközöket, kifinomult üvegtechnológiájukkal szereztek nemzetközi hírnevet (a HARIO szó jelentése „az üveg királya”). Kezdetben ezeket az eszközöket csak a kissatenekben használták, a szigetországon kívül sokáig kizárólag a profi baristák és fanatikus kávérajongók számára voltak ismertek.

 

A második és harmadik hullám összeér

A kétezres évek elejéig kellett arra várni, hogy a világ más kávékultúráiban is reflektorfénybe kerüljenek a japán csepegtetős, valamint szifonos/vákuumos eljárások. Ez a változás annak is köszönhető, hogy a specialty kávékultúra globális erősödése miatt a HARIO nemzetközi marketingkampányba kezdett. Nagy hangsúlyt fektettek a designra és az anyagokra, hogy még vonzóbbá tegyék a termékeket a nyugati vásárlók számára. Tehát miközben mi itt Európában az újhullámról (illetve, ahogy az angolszász országokban épp nevezik: harmadik hullámról) a 2000-es évek óta beszélünk, ez az irányzat, pontosabban annak egy jelentős eleme, Japánban már nyolcvan éve létezik…

​

Még egy csavar a történetben

Az külön érdekesség, hogy a HARIO is tanult a világtól! Az elmúlt két évtizedben számos fejlesztést már a külföldi piacok igénye inspirált. Ma már a V60 filterek, a különböző szifonok, a hideg kávé készítésére fejlesztett Mizudashi, Water Dripper vagy Ice Coffee Maker és a Buono vízmelegítő csupa emblematikus termékké vált a kávéőrültek körében világszerte. Sőt, az igazán elszántak otthoni, mini, üvegből készült kávépörkölőt is vásárolhatnak!

​

HARIO Cafe & Lampwork Factory

A cég mind a mai napig számos kézzel készített terméket állít elő, például ékszereket és különféle design tárgyakat. Persze hírnevüket most már elsősorban a kávés világnak köszönhetik, nem csoda, hogy tokiói üzemükben kávézó is működik. Vagy nevezzük inkább bemutatóteremnek a többszintes épületet, hiszen oktatóközpont, látványos shop és csúcsminőségű, saját márkás kávéválaszték is található itt. A minimalista belső térben a világos színek és a természetes anyagok dominálnak, meg persze az üveg, minden formában. Kizárólag HARIO eszközön csepegtetett filteres - vagy a szaknyelv szerint „pour over” - kávékat ihatunk itt, melyek Tetsu Kasuya receptje alapján készülnek. Ő a második japán kávévilágbajnok, 2016-ban nyerte el a brewers kategória világbajnoki címét.  

​